A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége értetlenül fogadta Magyar Péter miniszterelnök bejelentését a megyei önkormányzatok megszüntetéséről. Három munkanappal ezelőtt egyeztetett 8 önkormányzati szövetség az önkormányzatokért is felelős Dr. Lőrincz Viktória miniszter asszonnyal az állam és az önkormányzatok közötti feladat- és forrásmegosztás újraszabályozásáról, ennek részeként elkészítettünk egy szakmai anyagot is a megyei önkormányzatok és a területi középszint jövőjéről.

Egyetlen mondattal vagy gondolattal sem utalt a kormányzat felelős vezetője a megyei önkormányzatok megszüntetésére. Joggal feltételezhetjük, hogy ez nem szakmai, hanem politikai döntés a kormányzat részéről.

Különösen sértő megjegyzések hangoztak el a parlamentben, amely arról tesz tanúbizonyságot, hogy a megyei önkormányzatok munkáját nem ismerik kellően. Május 26-án írt levelünkben kértük a miniszterelnök urat, hogy folytassunk egyeztetést a vármegyei önkormányzatok feladatköréről és a jövőbeni szerepéről.

Konkrétan kijelenthető, hogy területi középszintre szükség van, léteznie kell egy olyan legitim, szakmailag felkészült területi szintnek, amely képes a fejlesztési igények integrálására, a helyi, térségi szereplőknek és igényeknek a magasabb szintű fejlesztéspolitikai célokkal, a nemzeti és nemzetközi tudás- és együttműködési hálózatokkal történő összekapcsolására, a források koordinálására és a területi egyenlőtlenségek kezelésére.

A megyei önkormányzati szint meggyengítése vagy bürokratikus felszámolása súlyos nemzetgazdasági és stratégiai hiba. A túl nagy területi egységek – például a régiós szint – eltávolodhatnak a helyi gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatoktól, hiszen a régiók mérete, belső sokfélesége és eltérő fejlettségi problémái olyan összetettséget eredményezhetnek, amely önmagában túl nagy területi távolságot teremthet a helyi folyamatok és a fejlesztési döntések között. Ugyanakkor a túl alacsony szint – például az egyedi települési vagy járási megközelítés – a legtöbb esetben nem rendelkezik elegendő stratégiai kapacitással a térségi kihívások kezelésére. A modern területfejlesztés számára ezért egy erős, koordináló középszintre van szükség, amely képes összekapcsolni a helyi tudást, a térségi együttműködéseket és a hosszú távú stratégiai tervezést.

Magyarország esetében a megyék alkotják a NUTS3 szintet, amely az uniós kohéziós politika alapvető referenciaegysége. Miniszterelnök úr kijelentésével ellentétben nem tízmilliárdokból gazdálkodnak a megyei önkormányzatok, hanem átlagosan 300-400 millió forint éves állami költségvetési támogatásban részesülnek, a közpénzek helyes felhasználását pedig a Magyar Államkincstár rendszeresen vizsgálja.

Felelősen tervezzük és koordináljuk a TOP és TOP Plusz forrásokat a kedvezményezettek irányába, közel 15.000 projekt kapcsán több mint 3000 milliárd EU-s forrás „hazahozatalában” veszünk részt, mindemellett jelentős, a megyékben élő lakosság jóllétének javítását célzó projektek megvalósításában veszünk részt.

A 2028-2034-es fejlesztési ciklus előkészítésében az Európai Bizottság által felvázolt Nemzeti és Regionális Partnerségi Terv koncepciója szintén a területi közreműködés erősítésére épül. A teljesítményalapú finanszírozás, a mérföldkövekhez kötött kifizetések és a területi indikátorok rendszere csak akkor működtethető, ha a tagállam rendelkezik olyan szakmailag hiteles területi szinttel, amely képes a helyi igényeket országos stratégiai keretbe integrálni.

Ezért a megyei önkormányzatok megerősítésére van szükség, mely nem a közigazgatási rendszer egy további szintjének fenntartását jelenti, hanem a területi kormányzás egyik alapvető funkciójának szükségszerű biztosítását.