A békés egymás mellett élésen túl gazdasági, üzleti előnyökkel is jár a többnyelvűség a vegyes etnikumú régiókban.

A békés partnerségre törekvés gyakorlati példája a 2025. január 1-én indított „HUSKROUA Language APL Határokon átnyúló nyelvi akadálymentesítés a közéletben” nemzetközi együttműködési projekt, melyben társpartner a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány (KMF JA). A projekt elsődleges célja a nyelvi sokszínűség kialakítása és fejlesztése a magyar-szlovák-ukrán-román határ mentén.

A program résztvevői augusztus 27-én a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán nyílt napon ismertették eddig elért eredményeiket. Ahogy a részletekről az intézmény tudósítása beszámol: a jelenlévőket Tóth Tünde, a KMF JA igazgatója köszöntötte. Többek között szó esett arról, hogy a nyelvi akadálymentesítés igyekszik egyenlő feltételeket teremteni az embereknek ahhoz, hogy szabadon élhessenek a jogaikkal.

Ez nagyban hozzájárul a társadalom demokratizálódásához is, alapozva az egyenlő jogok és lehetőségek biztosítására mindenki számára. Ukrajnának is segítséget jelent abban, hogy eleget tegyen nemzetközi kötelezettségvállalásainak, amelyeket az Európa Tanács felé vállalt az egyes nemzetközi egyezmények ratifikálásakor. Ahhoz is hozzájárul, hogy az európai uniós csatlakozási feltételeknek maradéktalanul eleget tegyen a kisebbségek nyelvi és nemzetiségi jogainak biztosításában.

Nyelvi sokszínűség a mindennapokban

Seszták Oszkár, a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás (Tisza ETT) elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: függetlenné válása óta Ukrajna több nyelvpolitikai és kisebbségpolitikai célt fogalmazott meg, amelyek kihívások elé állították az itt élőket.

Személy szerint bízik abban, ez a projekt hozzájárul ahhoz, hogy a nyelvi sokszínűség ne akadály, hanem érték legyen, és hogy a kisebbségi közösségek ne csak papíron, hanem a mindennapokban is élhessenek a jogaikkal.

A projekt romániai vonatkozásáról Egri Anett, a Fundaţia Identitás Alapítvány munkatársa számolt be. Őt követte Csernicskó István, a főiskola rektora, aki a projekt ukrajnai, kárpátaljai részét ismertette, bemutatva a Nyelvhasználati kézikönyv (Ukrajna) című kiadványt is. Előadásában felhívta a figyelmet Ukrajna hatályos törvényeire, melyek értelmében Ukrajna kötelezettséget vállalt többek között arra is, hogy elősegíti és támogatja a kisebbségi nyelvek használatát az önkormányzatokban, az állam biztosítja a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek és a közigazgatási hatóságok közötti kisebbségi nyelv használatát.

Ügyintézés lehetősége anyanyelven

Ukrajna vállalta, hogy a helyi testületek dokumentumait a kisebbségi nyelveken is közzétehetik, a helyi testületek közgyűlési vitájában a kisebbségi nyelv használható, és hogy a helyneveknél a regionális kisebbségi nyelveken a hagyományos formákat fogják használni. Sőt még azt is vállalta, hogy az érintett térségekben, településeken a regionális vagy kisebbségi nyelvet ismerő köztisztviselőket neveznek ki, lehetőséget teremtve a hivatali ügyintézésre a kisebbségek számára saját nyelvükön.

Azonban fontos kitétel, hogy ezeknek a jogoknak az érvényesítése akkor lehetséges, ha erről a helyi önkormányzat képviselő-testülete határozatot fogad el. Tehát ezeknek a jogoknak a gyakorlása, amelyeket a kisebbségi törvény felsorolt, nem automatikus, a helyi önkormányzatnak felelőssége és feladata van benne. Ebben a projektben olyan kulcsszavak bukkannak fel, mint a tudás és jogérvényesítés, az egyenlő jogok gyakorlata. Az akadálymentesítés a mi esetünkben erről szól – mondta a rektor.

Ukrán feliratok Magyarországon

Hires-László Kornélia, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetője ennek a kárpátaljai projektnek a gazdasági vonalát ismertette. Elmondta, miként jelennek meg a kétnyelvű feliratok a szolgáltatóegységek arculatában, és felhívta a figyelmet arra is, hogy a két- vagy többnyelvű információ több potenciális vásárlót eredményez. Szabóné Cap Andrea, a Tisza ETT igazgatója a projekt kisvárdai részét mutatta be, többek között azt, hogy a helyi kiszolgálóegységek információs tábláin ukrán feliratok jelentek meg, valamint az orosz–ukrán háború miatt menekültek részére elindult a magyar, mint idegen nyelv képzés.

Vaszilecsko Anatolij ungvári ügyvéd arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy mennyire fontos egy-egy tolmács bevonása a büntetőjogi és a közigazgatási eljárások során, s elemezte, miként tudunk élni ezzel a jogunkkal. Az elmúlt évek eseményei megmutatták, milyen fontos szakképzett tolmácsokat foglalkoztatni a hivatali eljárások során.

Belső görcsök feloldása

„Azt mondják, hogy az elénk állított akadályok közül azok a legveszélyesebbek, amelyek bennünk vannak. Azt hiszem, a határokon átnyúló nyelvi akadálymentesítés a közéletben projekt pontosan azokat a belső görcsöket, meggyőződéseket és ellenállást kívánja feloldani, amelyek a közéletben láthatóak” – mondta ezt már Balogh György, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja.

Végezetül Orosz Ildikó, a főiskola elnöke kiemelte, ez a projekt olyan dolgokra világít rá, melyeket meg kell tennünk annak érdekében, hogy valóban egymás mellett tudjunk élni, és képesek legyünk egymással beszélni, szót érteni. „Törvény adta lehetőségeink vannak, és ezekkel a lehetőségekkel élni kell. Ez a projekt pedig ahhoz járul hozzá, hogy az eddigi negatív tendenciák megforduljanak, hogy ezt a nyelvi akadályt lebontsuk, az egymás mellett élő szomszédok egymásra ne idegenként nézzenek” – tette hozzá. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban az üzenetben, hogy mindannyian a határok nélküli partnerségben, a kölcsönös tiszteleten nyugvó, békés együttműködésben vagyunk érdekeltek.

A projektet az Európai Unió az Interreg VI-A NEXT Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna Program 2021-2027 keretében támogatja.